A kérdés, kis könyvlapozgató barátom, többnyire az: tudsz-e már olvasni?

Ezt a könyvet bújva én, akitől egy örökkévalóság óta nem kérdezték ugyanezt, azon gondolkodtam el, tudok-e még olvasni? Izgalmas rejtvény-e még számomra minden, ami első látásra érthetetlen egy könyvben, megelevenednek-e előttem a sárkányok, lila-Lizik, porcicák? Beleborzonganak-e egy könyvtárszellem-idézésbe ezek az elfásult agysejtek s porcikák?

Jankó Szép Yvette

Egyszer azt találtam mondani, hogy Erika olyan, mint egy meseanyó: az ember körbeülné, és hallgatná folyton. Ez a beszélő, mesélő jelleg a leginkább magával ragadó minden meséjében – ebben az ifjúsági regényben is. És bizonyos szempontból nincs jobb gyógymód mindenféle lelki és társadalmi bánatokra, mint hogy valakiben megbízzon az ember a mese révén, rábízza magát és kövesse. Olykor Illem Katának hívják azt, akiről mesél, máskor Lizinek és Porcicának. De voltaképpen mindig: rólunk.

Demény Péter