A berlini írónő a flandriai Antwerpen egyik ódon hangulatú épületében talál rá a maga „viskójára” – egyhetes kísérletét William Paul Young világhírű regénye ihlette. A magányos utazás során a szerző számba veszi a múltbeli történéseket, mindazokat a folyamatokat, amelyek egyedülálló voltához vezettek, és feltérképezi a lehetőségeket, amelyek révén egy szingli életmódot folytató nő kiteljesítheti életét. Önreflexiója derűs, gyakran humoros, az Istennel folytatott párbeszéd erőt és bizakodást ad a mindennapok történéseihez. A lélekvezetési tanácsadóként is dolgozó szerző egyfajta útmutatót közöl az egyes fejezetek végén azoknak, akik maguk is kipróbálnák az egyhetes „viskó”-kísérletet.

Megjegyzés: