2019-10-09

Könyvelőt, logisztikai ügyintézőt és irodavezetőt keres a Koinónia Kiadó
A Koinónia kiadó munkatársakat keres! Ha látni szeretnéd, hogy lesz a könyvtervből valóság, ha átélnéd ezerszer, ahogy egy-egy könyv összehoz könyvalkotókkal és könyvforgatókkal, ha fontos számodra a rugalmasság és ötleteid meghallgatása, mindez egy befogadó közösségben, gyere hozzánk KÖNYVELŐNEK, IRODAVEZETŐNEK vagy LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐNEK. Jelentkezz a  munka@koinonia.ro  emailcímen. 

Tovább »

2019-04-10

Ribizlibokor és kerge hétköznapok
A Koinónia Kiadó könyvei Nagyváradon jártakSok nevetéssel és derűvel zajlottak a Koinónia Kiadó által ígért gyermekkönyvbemutatók a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja alkalmából szervezett nagyváradi gyerekkönyvfesztiválon.  Tovább »

2019-01-23

Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj Zágoni Balázsnak és Marius Tabacunak
Irodalom kategóriában Zágoni Balázs, a Barni-könyvek, a Kolozsvári mesék és a frissen megjelent A Mary Rose-incidens, továbbá A Gömb írója és a Kincses Képeskönyv sorozat szerkesztője, írója vehette át a Magyar Kultúra Napján az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat. A kolozsvári Kaszinóban tartott ünnepségen a műfordítók közül Marius Tabacut tüntették ki, akinek a fordításában a Koinónia kiadásában jelent meg Bodor Ádám Sinistra körzet című regénye román nyelven, illetve előkészületben van tizenegy Barni-mese is, amelyet szintén Tabacu ültetett át román nyelvre. (Fotó: RMDSz) Tovább »

Mártírok oszlopa
  • Szikszai György
  • Mártírok oszlopa
  • Koinónia, 1996
  • 256 oldal
  • Kötés: kartonált
  • Méret: 113x180 mm
  • ISBN: 973-96629-4-3

-15%

15 RON
12.75 RON

Nem rendelhető


A XVIII. század végén élt református lelkipásztor azzal a céllal ásta bele magát az egyháztörténet kezdeti időszakába, hogy az első keresztyén vértanúk történeteit közkinccsé tegye, s ezáltal híveinek lelki táplálékot szolgáltasson. Hisszük, hogy az elsivatagosodó kultúra és az önmegvalósítás pusztájában bolyongó mai ember öntudatlanul is szomjazza az odaszánás, az önelveszítés történeteit. Nem szépirodalomként kell ezeket olvasnunk, hanem mint európai kultúránk forrásvidékének történeteit, hajdani szent komolyságunk emlékeit. Az előszőr 1789-ben napvilágot látott kötet Bogárdi Szabó István előszavával és Győri János utószavával jelent meg.

Hozzászólok